Hagyatéki eljárás, öröklési jogviták

 

 

A hagyatéki eljárás, az önkormányzat jegyzőjének, az örökhagyó haláláról történő értesülésével indul. A hagyatékról leltár készül. A hagyatéki leltár, az elhunyt tulajdonában lévő, ingatlanokra, és ingó vagyontárgyakra vonatkozó adatok összessége, a halál időpontjában. A leltárt a polgármesteri hivatal tisztviselője, a leltárelőadó készíti el, általában a polgármesteri hivatalban, de helyszínen is sor kerülhet leltározásra.


A hagyatéki leltárban fel kell tüntetni a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A vagyontárgyak értékét a leltárelőadó, lehetőleg az örökösökkel egyetértésben állapítja meg. Ha az örökösök nem értenek egyet a vagyontárgyak értékében, és a megállapított értéket, valamely örökös vitatja, akkor a leltárelőadó rögzíti, az adott vagyontárgy vonatkozásában, az érték megállapítást vitató örökös által, elfogadhatónak tartott értéket. Biztosítási intézkedést kérhet az örökös, ha attól tart, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, megrongálják, vagy más módon veszélyeztetik.


Biztosítási intézkedésként a leltárelőadó a vagyontárgyakat bírói letétbe helyezheti, az ingókat zár alá veheti, zár alá vételre nem alkalmas vagyontárgyakat, például a méhcsaládokat, megbízható személy gondozására bízhatja. A biztosítással felmerült költségeket annak kell előlegeznie és viselnie, aki a biztosítási intézkedést kérte.

A leltárt a leltárelőadó, a jelenlévő érdekeltek és a tanúk aláírják. A leltárt, az önkormányzat jegyzője megküldi a közjegyzőnek. Előfordul, hogy a halálesetet nem a jegyzőnél, hanem a közjegyzőnél jelentik be. Ha elegendő adat áll rendelkezésre, a leltárt - ilyen esetben - a közjegyző is elkészítheti.


A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát. A hagyatéki eljárás célja, az elhunyt személy után maradt vagyon felmérése, jogi sorsának megállapítása és átadása az elhunyt jogutódainak. A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi, a túlélő házastársat, az örökösöket, hitelezőket. A távolmaradás nem akadálya, sem a tárgyalás megtartásának, sem a határozathozatalnak.

A közjegyző ismerteti, szükség esetén kiegészíti a leltárt, majd megállapítja, hogy kik és milyen jogcímen tartanak igényt a hagyatékra. Megkísérli, hogy egyezség jöjjön létre a felek között. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, feltüntetve benne az örökösök kérelmeit, azt, hogy miben egyeztek meg, és egyezség hiányában, milyen vitás kérdések merültek fel, és az egyes örökösök milyen igényeket támasztottak.


A közjegyző a hagyaték átadásáról végzéssel határoz. A hagyatékátadó végzésben teljes hatállyal, vagy ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot az örökösöknek. Teljes hatállyal csak nem vitatott vagyontárgyakat ad át, ideiglenes hatályú hagyatékátadásra akkor kerül sor, ha az örökösök között öröklési jellegű vita van. Vita esetén a közjegyző nem dönthet. Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés esetén, az örökösök öröklési igényüket, hagyatéki per keretében, bíróságnál érvényesíthetik.


A vitás hagyatékot annak átvevője, valamelyik örökös, jóhiszeműen birtokolhatja, használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Méhcsaládok ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel történő átadásakor, előfordul, hogy az átadás után, azok meggyengülnek, egy részük elpusztul, a hagyatékot ideiglenesen kezelő egyik örökös, jóhiszeműnek, gondosnak mondott kezelése mellett.


Hagyatéki eljárás, öröklési jogviták esetén helyszíni szemle lefolytatása után, meghatározom a vita tárgyát képező méhészeti ingóságok forgalmi értékét, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel átadott méhcsaládok kezelésének szakszerűségét, a hagyaték méhcsaládokat átmenetileg gondozó örökös, szakmai gondosságát.




 

 



Webmaster | Kovács Zsolt © 2004