Állategészségügyi jogviták

 

 


Nyúlós költésrothadás betegség felszámolása

Az állategészségügyi jogviták alapját, a megyei kormányhivatal járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalai által végzett kártalanítási eljárások képezik. A nyúlós költésrothadás a méhek fiasításának gyógyíthatatlan betegsége. A beteg méhcsaládokat állami kártalanítás mellett, ki kell irtani.



A megsemmisítésre kerülő méhcsaládban lévő méhek mennyiségét a méhegészségügyi felelős méri fel, a méhész jelenlétében. Meghatározza, hogy a méhcsaládban hány kg méh van. Ennek egyik módszere, hogy felméri a méhekkel takart léputcák mennyiségét, majd megszorozza az adott keretméretre jellemző léputcánkénti méhmennyiséggel. Csak gyakorlott méhegészségügyi felelősök számára javasolt, hiszen a számolásnál egész, fél, és negyed léputcákkal is kell számolni.
A másik módszer a leölés után alkalmazható. A leölt méhcsaládból, közvetlenül azok elégetése előtt, kisöpörjük a benne lévő méheket és egy konyhai mérleggel megmérjük. Teljesen biztos módszer, hiszen a méhcsaládot napnyugta után kell lefojtani, amikor már minden méh a kaptárban van. Azért is biztos, mert nem tartalmaz becslést, teljesen mérés alapú. Ha bizonytalanság, vagy vita támadna az első módszer alkalmazásával a méhcsaládban lévő méhmennyiséget illetően célszerű a második felmérést is elvégezni. Mindenképpen még a megsemmisítés, elégetés előtt kell meghatározni és jegyzőkönyvezni a méhcsaládokban lévő méhmennyiséget. A hatósági állatorvos ezt az adatot, a megsemmisítés helyszínén a kártalanítási tényadatok jegyzőkönyvében rögzíti.



A kártalanítás összegét a járási állategészségügyi hivatal határozza meg. Az elégetett méhek, eszközök forgalmi értékének, egységárának, megállapításának az alapja szakértő által megadott ár, mely méhcsalád, méhraj esetén méhkilogrammra meghatározott piaci ár, míg fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak esetén, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga.
A fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, jellemzően a kaptárak árának meghatározásához a szakértőnek információra van szüksége azok műszaki, minőségi jellemzőiről. A legfontosabb paraméterek a típus, anyag, felületkezelés, tartozékok, életkor, gyártási hely, és használhatóságra vonatkozó adatok. Ezek ismeretében már nagy pontossággal meghatározható a kaptárak tényleges ára, forgalmi értéke.
A megsemmisítésre kerülő méz, méhviasz forgalmi értékének, egységárának alapja, a felvásárló szervezet által számlával igazolt, felvásárlási ár, ennek hiányában a szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga.



A járási állategészségügyi hivatal a kártalanítás alapjául szolgáló összeg megállapítása céljából lefolytatott becslési eljárásról becslési jegyzőkönyvet készít. A becslési jegyzőkönyv tartalmazza a végrehajtott járványügyi intézkedéseket, az eljáró hatósági állatorvos nevét, a méhcsaládok számát és tömegét, egészségi állapotának leírását, kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét, az ártalmatlanításra, illetve megsemmisítésre kerülő fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, tömegét vagy darabszámát, kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét. A becslési eljárást a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtás befejezését követő tizenöt napon belül be kell fejezni.



A becslési jegyzőkönyvet, amennyiben azzal a méhész nem ért egyet, nem írja alá. Gyakori hogy a kárfelmérés, a helyszíni adatrögzítés így a megsemmisítésre kerülő méhcsaládok erőssége, a betegségterjesztő tárgyak mennyisége pontatlan. Amennyiben a méhész nem ért egyet a járási állategészségügyi hivatal által megállapított kártalanítási összeggel, ellene a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságon fellebbezhet.



A szakértői munka során helyszíni szemle keretében vizsgálom meg a kártalanításban érintett tulajdonos megmaradt méhállományát, eszközállományát, méhészettel kapcsolatos okiratait, fényképfelvételeit, meghallgatom a kártalanítási eljárás résztvevőit. Szakértői véleményben értékelem a hatósági kárfelmérés, kárbecslés szakszerűségét. A szakértői vizsgálat során feltárt bizonyítékok figyelembevételével, meghatározom a megsemmisített méhcsaládok és betegségterjesztő tárgyak tényleges mennyiségét, egységárát, tételenkénti, és teljes értékét.




 

 



Webmaster | Kovács Zsolt © 2004