Kisajátítási eljárás

 

 

A kisajátítás, olyan, nem állami tulajdonból, állami vagy önkormányzati tulajdonba, meghatározott vagyonkezelő kezelésébe történő, közérdekű tulajdonjog átadás, amely közigazgatási eljárás keretében, és kártalanítás ellenében történik. A kisajátítással az állam , illetőleg az önkormányzat, az ingatlan tehermentes tulajdonjogátszerzimeg. Kisajátítással, ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. A kisajátítási eljárástaz ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal folytatja le.


A kisajátítás során az ingatlan egy része is kisajátítható (részleges kisajátítás). A tulajdonos kérelmére, a visszamaradó részt is ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében, az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása, pl. a méhészeti tevékenység folytatása, lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. A visszamaradó rész kisajátítását legkésőbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig lehet kérni.


A kártalanítás összegének megállapítása során figyelembe kell venni, az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét. A kártalanítás pénzben történik, de csereingatlannal istörténhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.


Az ingatlan tulajdonjogának elvonása miatti értékveszteség mellet meg kell téríteni, az olyan, a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségeket és költségeket, mint

Mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, a folyó gazdasági év várható termésének értékét,

- Az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését,

- Üzletszerű gazdasági tevékenység esetén, az üzem áttelepítés, üzemátszervezés, méhészet esetén, a méhészeti termelő telep, mézpergető, mézcsomagoló üzem áttelepítésének, átszervezésének költségét. A méhészeti tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesését. A bevételkiesés csak a tevékenység kényszerű szüneteltetésének időszakára jár.


A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság az illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje 45 nap, mely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Az eljárás megindítására a közigazgatási hivatal vezetője tárgyalást tűz ki. A kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki, helyszíni szemlét rendel el és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét.

A tárgyaláson az igazságügyi szakértő ismerteti a kártalanításra vonatkozó szakvéleményét, majd megvitatják az ügyfelek kisajátítási tervre, és szakértői véleményre vonatkozó észrevételeit. A Közigazgatási Hivatal a kártalanítás tekintetében egyezséglétrehozására törekszik. A határozat ellen az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságon, bírósági felülvizsgálat vehető igénybe.





 

 



Webmaster | Kovács Zsolt © 2004