Megbízás vagy kirendelés

 

Igazságügyi szakértői szolgáltatást megbízás, vagy kirendelés útján lehet igénybe venni.

A megbízás a megbízó és a szakértő közötti megállapodás, amely akkor jön létre, ha megállapodnak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A megbízás lehet eseti és folyamatos.

A megbízás útján beszerzett szakvéleményt eljáráson kívüli szakvéleménynek, illetve magánszakvéleménynek is nevezik. A bíróság a megbízásra beszerzett szakvéleményt a megbízó álláspontjaként veszi figyelembe, azt nem kezeli egy mindkét félre érvényes hatású bizonyítási eszközként.

A megbízás szakértői részről történő elfogadásának alapfeltétele, hogy a megbízó által bizonyítani kívánt tények valós alapokon nyugodjanak, a bizonyítani kívánt következtetés a szakmai ténymegállapítás eredője legyen. Ez az alap biztosítja azt az igényt, hogy a szakértői vélemény mindenkor pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan legyen.

A szakértő megbízása előtt, amennyiben ez lehetséges, hasznos ha az ellenérdekű felek megállapodnak a megbízni kívánt igazságügyi szakértő személyében.

A kirendelés a bíróság, az ügyészség és a rendőrség igazságügyi szakértők igénybevétele során alkalmazott formája. Az így beszerzett szakvéleményt nevezik eljáráson alapuló, szakértői bizonyíték alapú szakvéleménynek is. A kirendelés útján beszerzett igazságügyi szakértői véleményt a hatóságok egy mindkét félre érvényes hatású bizonyítási eszközként kezelik.

Egy már folyó eljárásban az igazságügyi szakértő igénybevételére vonatkozó igényt az eljáró hatóságnál kell bejelenteni.

Eljáráson kívül, ha valószínű, hogy a bizonyítás egy polgári per során már nem lenne sikerrel lefolytatható, előzetes bizonyítást kell kérni.

Az előzetes bizonyítást egy a bíróságokon folyó,de peren kívüli eljárás, melyet írásban kérelemre, vagy szóban a bíróság nyilvános ügyfélfogadási időpontjaiban lehet kezdeményezni.

Az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál, vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni,amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.

Az előzetes bizonyítás iránti indítványban meg kell jelölni :

o        az ellenfelet, ha pedig az ismeretlen, ennek okát

o        a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat

o        az előzetes bizonyítás okát, az azt alátámasztó körülményeket.



Az előzetes bizonyítás során beszerzett igazságügyi szakértői véleményt egy későbbi perben bármelyik fél szabadon használhatja, a kirendelésnél a bíróság a felek az igazságügyi méhészeti szakértő személyére vonatkozó egyetértő javaslatát általában figyelembe veszi.

Azt, hogy az igazságügyi méhész szakértőt megbízás, vagy kirendelés útján vegyük igénybe, a szakvélemény bizonyító ereje, illetve a bizonyítás gyorsasága iránti igény befolyásolja. Amíg a méhtartásból eredő konfliktusoknál egy tartós állapotot kell bizonyítani, ehhez jobb a lassúbb, de nagyobb bizonyítási erejű kirendeléses szakvélemény. Növényvédelmi kár esetén viszont a bekövetkezés után gyorsan kell bizonyítani, mert a kár körülményei gyorsan változnak, s mire az előzetes bizonyításhoz kapcsolódó kirendelési eljárás lebonyolódik, előfordulhat, hogy a bizonyítékok vagy egy részük megsemmisül, s a szakértőnek nem lesz lehetősége felkutatni azokat, nem lesz lehetősége bizonyos tényeket saját vizsgálat alapján megállapítani.

 

Webmaster | Kovács Zsolt © 2004