Válóper



A házasság megkötésével a házastársak között, házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársak közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, vagy külön-külön szereztek, minden olyan ingó és ingatlan vagyon, melyet a felek az esküvő pillanatától számított közös életük alatt közösen felhalmoztak. Az életközösség ideje alatt szerzett méhészeti vagyon egyenlő arányban illetik a házastársakat. A javak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában meglévő értéket kell számítani, és nem a beszerzési árat. A házastárs különvagyonához tartozik, a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, és a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagyontárgy.


Készítsen vagyonleltárt az ingóságokról elkülönítve a közös szerzeményű ingóságokat és a külön vagyont képező ingóságokat s ebben szerepeltesse a méhcsaládokat, kaptárokat, méhészeti anyagokat, gépeket, eszközöket. Az értékesebb darabokat érdemes lefényképezni, a számlákat megőrizni. Előfordulhat, hogy a társa elköltözik, és az ingóságok egy részét magával viszi.


A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. A bíróság a vagyontárgyak természetben való odaítélésekor figyelembe veszi a tárgyak természetét, a felek foglalkozását. Ha a házastársak már a válás előtt külön éltek, akkor ebben az időszakban, a méhészeti vagyon az egyikük kizárólagos kezelésébe került. Ilyenkor a méhészeti vagyon értéke tekintetében a különválás időpontja a meghatározó.


A közös szerzeményű ingóságok alá tartozó dolgokról mindkét félnek nyilatkoznia kell, hogy mely dolog kerüljön saját és mely a másik fél tulajdonába. Ezt érdemes olyan alapon átgondolni, hogy valójában kinek mire van szüksége. A méheket korábban is kezelő fél jobban jár a méhcsaládokkal, mintha azokat újonnan kellene megvennie, míg a másik fél többre értékelheti a készpénzt. Ha családtagoktól kaptak ajándékba méhészeti vagyont, az elsősorban azt a felet illeti, akinek a rokonsága az ajándékot adta.


A vagyonközösség megszakadásának évében megszerzett méhészetből származó jövetelemet a bíróság a felmerült tényleges költségek és ráfordítások levonása után a felek közötti elszámolás részévé teszi.


A közös szerzeményű méhészeti vagyon értéke, gyakran képezi vita tárgyát. Az, akihez várhatóan kerül, általában alul értékeli a méhészeti vagyont, míg a másik fél a valóságos értéknél többre becsüli. A szakértői munka során helyszíni szemle keretében vizsgálom meg a méhállományt, az eljárás alá vont méhészeti vagyont. Szakértői véleményben határozom meg a méhészet vagyonelemeinek egységárát, tételenkénti, és teljes értékét, a vagyonközösség megszakadása évének nettó méhészeti jövedelmét.

 

 

Webmaster | Kovács Zsolt © 2004